Kicsi világunk első hangfelvétele

Kicsi világunk első hangfelvétele

Mikor rögzítették Szentföld első hangját? Kinek a hangját vették fel először? Mit mondott, énekelt az illető? Ezek azok a kérdések, amelyekre nagyon nehéz válaszolni. Vannak olyan emberek, akik mágikus szavakat írnak be a keresőbe, s nem találnak semmit. Viszont belebotlanak olyan információba, aminek sokkal jobban örvendenek bárminél. Így történt velem is. Véletlenül bukkantam rá a Néprajzi Múzeum oldalán Vikár Béla udvarhelyszéki gyűjtéseire.

Az emberiség történelmében régi vágy volt előzőleg rögzített dallam gépi visszajátszására. Sokat fúrtak-faragtak míg eredmény született a sok munkából. Giovanni Battista Della Porta például szentül hitte, hogy ha egy csőbe belebeszélünk, és elég gyorsan lezárjuk a hang nyílását, a hang bennmarad, és akkor eresztjük ki a hangot, amikor kedvünk szottyan hozzá. A gyors lezárást élete végéig gyakorolta eredménytelenül.

Eredményt először Edouard-Leon Scott de Martinville tudott felmutatni, aki 1857-ben szabadalmaztatta a Phonautograph nevű hangrögzítő eljárást. Hangot tudott rögzíteni, de visszajátszási lehetőség nem volt. Ez a kísérteties felvétel egy francia sanzonból (Au clair de la lune) tartalmaz egy dalrészletet, 1860-ban készült.

 

A hétköznapi használatra is alkalmas hangrögzítő Thomas Alva Edison-féle fonográf volt, ami 1878-ban került a boltokba.

Kossut Lajos korabeli arcképe.

Mi a helyzet Magyarországon? Valószínűleg készültek magyar felvételek ebben az időben (a gyergyóditrói Puskás Tivadar Edison munkatársa volt), de csak 1890-ből maradt hátra hangfelvétel. Nem is akármilyen! Szeptember 20-án Kossuth Lajos beszédét vették fel. Beszámolók szerint nagyon idegenkedett az akkor még újnak számító technikától, nehezen tudták rábeszélni arra, hogy beszéljen az ördögi masinába.

 

Innen pedig nem kellett sokáig várjunk arra, hogy a fonográf eljusson Udvarhely vármegyébe. 1902-ben Vikár Béla etnográfus, népzenegyűjtő elhozza ezt az új technikát falvainkba. Kezdetben nyelvészeti meggondolások miatt alkalmazta a fonográfot. A fonográfkészülék kezdetlegessége ellenére beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Vikár Béla fonográffal gyűjt Balogh János és zenekarától (Medesér, Udvarhely vm., 1900)

 

1902. szeptember 12-én Vikár Székelylengyelfalván tartózkodott, helyi és környékbeli asszonyokkal tárgyalt. Ebbe a társaságba kerül be Dobai Ida és Dobai Mari Dobóvágásról. A kartonokon ez a helymegjelölés szerepel, ami nem segít sokat az említett asszonyok beazonosításában.

De most hallgassuk meg a helyi viszonylatban világszenzációs dalokat Idától és Maritól:

Dobai Ida által elénekelt népdalok:

  1. Megkötötték az én koszorúmat
  2. Nyisd ki rózsám virágos kertkapudot

Dobai Mari által elénekelt dal:

  1. Ne húzzon úgy, édes mamám

 

2 nő, 3 dal, 116 éves helyi világtörténelem.

Az alanyok beazonosítása folyamatban van.

Hozzászólások